1. A vénuszkagylót 1 órára sós hideg vízbe tesszük, hogy kiadja a homokot, majd alaposan leöblítjük; a nyitott, koppintásra sem záródó kagylókat kidobjuk.
2. A fokhagymát vékonyra szeleteljük, a koriandert durvára vágjuk.
3. Egy nagy, fedős serpenyőben az olívaolajat felhevítjük, és a fokhagymát 1 percig pirítjuk, amíg illatos és épp csak aranyszínű.
4. Beleszórjuk a kagylókat, ráöntjük a bort, lefedjük, és nagy lángon, a serpenyőt néha megrázva 3–5 percig főzzük, amíg a kagylók kinyílnak (a zárva maradtakat kidobjuk).
5. A tűzről levéve rászórjuk a koriandert, rácsavarjuk a citrom levét, és borsozzuk; sózni általában nem kell.
6. Azonnal, a serpenyőben tálaljuk, bőven kenyérrel a szaft kitunkolásához.
Tipp: A fogás egy 19. századi költőről, Raimundo Bulhão Patóról kapta a nevét – a lényeg a gyorsaság: ha a kagyló túl sokáig fő, gumis lesz, ezért ahogy kinyílt, már kész is.
A weboldal alapvető működéséhez nélkülözhetetlen sütik. Nélkülük az oldal nem működik megfelelően, és nem lehet őket kikapcsolni.
Segítenek megérteni, hogyan használják a látogatók az oldalt. Az adatokat névtelen formában gyűjtjük a Google Analytics segítségével az oldal fejlesztéséhez.